A csíksomlyói pünkösdi búcsú

A hagyományokhoz híven Pünkösdkor idén is részt vettünk a csíksomlói búcsún, és szokás szerint a pusztinai zarándokcsoportba tartoztak úgy felnőttek, mint gyermekek is.
A faluból szombat hajnalban indultunk, hogy a busszal kora reggelre érjünk ki Csíksomlyóra, és elfoglalhassuk a számunkra fenntartott parkoló helyet.

 

 

Reggel 9-re már mindenki szép népviseletbe voltunk felöltözve és a csobotfalvi plébánián gyűltünk össze, ahol a többi csángófaluból – Gajdárból, Lészpedről, Külsőrekecsinből – jött zarándokokkal alkottuk a Csángómagyarok Keresztalját. Együtt indultunk a körmeneten fel a nyeregbe, menet közben énekeltük a Mária-énekeket. A Kis-Somlyó hegyén a Hármas Halom Oltárnál hallgattuk ki a szentmisét, és az ilyenkor szokásos eső is jól elvert, eláztatott.
Este a csángó misén is részt vettünk, gyerekeink az olvasmányokat és a könyörgéseket mondták el.
Mint ahogy szoktuk, éjszaka 3.30-kor elmondtuk a keresztútját magyarul megmászva a Kálvária hegyen lévő 14 stációt. Jó volt látni a magyarországi barátainkat, akik már vártak bennünket, hogy együtt imádkozzunk. A tatai barátunk vitte a keresztet.
A hajnali mise után vártuk a napfeljövetelt imádkozva-énekelve, itt volt a lehetőség, hogy minden szentes éneket elénekeljünk. Amint reméltük nagyon szépen felsütött a nap, a Jóisten segítsen meg, hogy az életükben is ilyen szépen ragyogjon.

 

 

Köszönjük Tata város polgármesterének, Michl Józsefnek, aki idén is (mint más esztendőkben is) lehetővé tette a részvételünket, az utazásunkat. Isten fizesse meg!
Köszönjük Lázár Mihályné Borinak és Patassy Pálnak az édességeket.

 

Nyisztor Ilona

 

2011. június 15.

<<<