Pusztinai Nyári Óvoda és Oktatás

A „Pusztinai Házért” Egyesült által szervezett Pusztinai Nyári Óvoda és Oktatás program előzménye a tavaly a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által szervezett Nyári Óvoda és Tanítási Program volt. Ennek sikere következtében került megrendezésre a jelenlegi program.

 

 

A nyári tanítási programot az iskolai szünet alatt szerveztük, 2011. június 01. és augusztus 31. között. A programot Bilibók Jenő iskolai és iskolán kívüli magyartanár és Barnat Szimona tanítónő vezette. Ők vezették a tavalyi nyári tanítási programot is. Munkájukat fiatal pusztinai származású önkéntes tanárok, egyetemisták segítették, akik a magyarórák volt diákjai: Lupascu Monica és Pustianu Loredana III. éves hallgatók a Bákói Egyetem Tanítóképző Karán, Mateias Monica-Liliana I éves hallgató az Egri Zeneművészeti Főiskola mesteri képzésén és Rosu Ana, aki az előző tanéveben Ferdinándújfaluban vezette az iskolán kívüli magyar nyelvfoglalkozásokat és ősztől Pusztinán folytatja munkáját a Pusztinai Házért Egyesült alkalmazásában.

 

 

A program a Pusztinai Magyar Háznál volt, mindennap hét közben 9 órától délig. A programon általában 35-45 pusztinai gyerek volt jelen, óvodás korúaktól a VIII. osztályosokig. A gyerekek korosztályuk szerinti csoportokban vettek részt a foglalkozásokon. A kiscsoportban óvodások és alsós tanulók voltak (IV. osztályig), a nagycsoportban felsősök (V.-VIII. osztály).

A gyerekek lelkesen jöttek. Általában hozták magukkal testvérüket, szomszédjukat. A tavalyi programnak köszönhetően tudták ennek rendjét, szabályait. A településen szervezett más programok általában nem csökkentették jelentősen a résztvevők számát, lelkesedését.

 

 

Minden nap három foglalkozást tartottunk. Ez a tavaly bejáratott gyakorlat szerint történt. Ugyanis nyár lévén ez az óraszám volt a legjobb a gyerekek és szüleik szempontjából. A gyerekek figyelme nem fáradt ki és a szüleik is könnyebben tudták nélkülözni a nyári munkáktól erre az időre.

 

 

Az első foglalkozás tanító jellegű volt. Mondókákat, verseket, nyelvtörőket, énekeket, meséket, népdalokat tanulhattak a gyerekek, mint pl. „Szervusz, kedves barátom”, „Csip, csip csóka...”, „Bújj, bújj zöld ág...”, „Előre a kezedet...”, „Ügyi-bugyi...”, „Elvesztettem zsebkendőmet”, „Tüzet viszek”, „Szól a kakukk”, „Süss fel nap”, „Lánc, lánc, eszterlánc...”, „Dombon törik a diót...”, Ég a gyertya, ég...”, „Jöttem karikán...”, „Tegnap a Gyimesben jártam...”, „Az öreg zsidónak”, „Elől megy...”, „A két medvebocs és a róka”, „A sajtot osztó róka”, „Elől ment hat pap”, „Baba ül a széken”, „Nyuszi ül a fűben...”. A kicsik szókincsüket gyarapíthatták. A nagyobbak ezek mellett feladatokat kaptak különböző logikai és helyesírási feladatokkal.

 

 

Ezen az első foglalkozáson került sor a gyengébb tanulók felzárkóztatására is. Ekkor azokkal, akik még nem tudnak írni-olvasni, illetve nagyon le vannak maradva a hasonló korú társaiktól, egy külön tanár foglalkozott.

A második foglalkozás logikai és ügyességi fejlesztő volt. Rajzoltak, festettek, színeztek és különböző kézműves és origami érdekességeket tanulhattak. A legtöbbször ezek egy közös kartonpapírra kerültek, egy közös kompozícióra (pl. nyári nap, akvárium, halastó, falusi kert, a nagyanyó udvara, képkeret), amelyet kiállítottunk és mindenki csodálhatta a maga és mások munkáját. A munkájuk egy részét (pl. papírból hajtogatott békát, halat, egeret, cicát, sárkányt, pillangót) hazavihették a szüleikhez, nagyszüleikhez. A kézműves foglalkozások fejlesztik a gyerekek kézügyességét, figyelmét.

 

 

A harmadik foglalkozás szabadabb, játékosabb volt. Ekkor eljátszották a tanult meséket, dalokat, mondókákat, bábszínházat szerveztünk együtt. A közös táncos-énekes, ügyességi és mozgásfejlesztő játékok (pl. „Mókusok ki a házból”, „Só, só, paprika”, „Árokmacska”, „Családi krízis”, „Számháború”) összekovácsolták őket, jobban megismerhették egymást, viselkedésüket szabályozta.

A foglalkozások után a gyerekek ebédet kaptak (szendvicset, gyümölcsöt, édességet), majd együtt indultak haza. Ebéd előtt és után kezet mostak és imádkoztak. Itt megtanulták az ebédnél való viselkedés szabályait, az udvariasságot.

 

 

A program bizonyította kiemelt fontosságát a településünk életében. Sajnos nálunk otthon, a családokban már csak nagyon ritkán szólnak magyarul a gyermekekhez. Ezért a magyar nyelv gyakorlásának tere az iskolai és iskolán kívüli magyarórák. A magyarórák nyáron szünetelnek, ezért az ilyen programoknak a szerepe, hogy a tanult dolgokat ne felejtsék el, gyakorolják ezeket és új ismeretekkel bővítsék.

 

 

Ez, és az ehhez hasonló programok szolgálják a magyar nyelv megmaradását a moldvai magyarság körében. A program biztosítja a gyerekek-tanár kapcsolat erősödését, a tanult ismeretek frissen tartását.

 

 

Továbbá hozzájárul a magyar nyelv presztízsének emeléséhez. Mindezt úgy, hogy közben hasznosan telik a gyerekek nyári szünideje és sok hasznos dolgot tanulnak és gyakorolnak. Lehetőséget nyújt a programjainkba való bekapcsolódásra olyan gyermekek számra, akik tanév közben egyáltalán vagy kevesebbet vettek részt ezeken.

A program megszervezését a Bethlen Gábor Alap támogatta, ez úton is köszönjük a támogatást!

 

 

További fényképek a tevékenységekről a https://picasaweb.google.com/ webcímen is megtekinthetők.

 

Bilibók Jenő, tanár

 

Pusztina, 2011. szeptember 05.

<<<