A megkötött idő Pusztinán

Október 14-én, péntek este láttuk vendégül a Pusztinai Magyar Házban Csoma Gergely fotográfust, szobrászt, aki elhozta a faluba legújabb könyvét, A megkötöt idő címűt. A vagy 700 oldalas, súlyra is nehéz kötet varázslásokat, ráolvasásokat, rontásokat, archaikus imákat és népmeséket tartalmaz Moldvából. Gergely negyven év tapasztalatai, megfigyelései, beszélgetései alapján állította össze művét, harminc moldvai csángó falu adatait közli, és saját bevallása szerint még így is legalább ennyi anyag kimaradt a könyvből.

 

 

Szép számmal összegyűltek a pusztinai gyermekek, asszonyok, emberek a ház nagytermében, ahol meleg és meghitt hangulatban telt az esti mesélés, beszélgetés, éneklés. Mindannyiunk örömére a szerző közvetlen és érdekfeszítő módon mesélt élményeiről, kalandos útjairól és cseles bejutásairól Romániába; az északi, déli és székelyes csángó falvak közti különbségekről; s megidézte a hallgatóság előtt a valamikori falubeli mesemondókat, gyógyító asszonyokat is. Mesélt nekünk Lackó Katalin néniről, aki oly sok mindent elbeszélt neki, és elbeszélte az orr nélküli asszony történetét, aki nagy nehezen tudta csak leküzdeni gátlásait.

 

 

Azt hiszem a legizgalmasabb rész az volt, amikor Gergely pusztinai csujjogatásokat idézett a könyvéből, majd erre az asszonyok visszaválaszolták az övükét. Válaszolva Szent Péter és Krisztus meséjére Csobán Magdó néni előadta a saját szépen ékített verzióját, így érzékeltetve, hogy egy-egy falu, egy-egy mesemondó személyiség karaktere közt mennyi finom eltérés, jellegzetesség van.

 

 

A könyvbemutató végén a pusztinai gyermekek Nyisztor Ilona vezetésével számot adtak a jelenlegi helyi tudásról és értékről, a lányok énekeltek, mesét mondtak, a fiúk furulyáztak, majd egy kis tánc zárta az egész előadást. A jó hangulatot tovább fokozta a finom kalács és forró tea, közben tovább folyt a kötetlen beszélgetés, kérdezősködés Csoma Gergellyel és egymás között.

 

 

A megkötött idő pedig Pusztinán (is) marad, örömmel forgatjuk lapjait, fedezzük fel a csángó falvak letűnőfélben lévő, vagy már el is veszett hagyományait – a gyógyítók, bábaasszonyok elbeszéléseit, a mesemondók ízes szavait, a kántortanítók szentes énekeit, imáit. Ugyanakkor ezzel együtt és a kötet segítségével próbáljuk tovább éltetni, fenntartani és átadni a helyi tudást gyermekeinknek is.

 

Bódi Viktória
pusztinai tanítónéni

<<<