Pusztina  |   Belterületi helynevek   |   Külterületi helynevek

Pusztina belterületi helynevei

 Összeállította: Halász Péter

 

Aj (Alj): Lásd még: Zaj. A falu alsó részének összefoglaló neve, szemben Hegyen-nél. Itt húzódik a Zaj ucca, a falurész melletti földek neve Ajfődek. „Kérdettem tátámat eccer: táte, métt hogy itt az Ajjon, mind ojan jócska, módos emberek élnek, s a Hegyen pedig mind szegények. Azétt, aszongya, hogy mejik emberek figyelmesek vótak, attak a zállami mérnöknek egy-egy bárányt, s itt kaptak helyet.” Ajban, Ajba.

 

A'sószer (Alsószer): A falu alsó, délkeleti részének a neve. Ugyanaz, mint az Aj. „Erdős Ferencéké az A'sószeren.” A'sószeren, A'sószerre.

 

Becepéterjózsi uccája (Bece Péter Józsi utcája): Lásd még: Malmos uccája. „A templomon alól van egy ucca ba'ra, mejik bévezet itt a Be'ső uccába, s esszeköti a Háromkeresztfáji uccát a Templombeli uccával. Ez a Becepéterjózsi uccája, de mongyák Malmos uccájának es.” Becepéterjózsi uccájában, Becepéterjózsi uccájába.

 

Becéknél: A Dávid hegye alatti falurész, ahol a Bece nevű családok laknak. „Jövünk bé a hídon a Becéknél.” Becéknél, Becéknél.

 

Be'sőrész (Belső rész): Falurész, lásd még: Be'sőszer. Be'sőrészen, Be'sőrészbe.

 

Be'sőszer (Belső szer): Falurész, lásd még: Be'sőrész. Az Aj része, a patak mentén. „A Be'sőszer itten alacsonyabban van, le a patak mellett.” Be'sőszeren, Be'sőszerbe.

 

Be'ső ucca (Be'ső utca): A templom alatt lévő utca. Be'ső uccában, Be'ső uccába.

 

Bojér heje (Bojér helye): A templom és az iskola közötti falurész. „Az egy ojan szegelet vót, ahol a két út esszeütött, s onnat a templomtól a régi iskolájig, az a Bojér heje vót. S akkor e'jött ez a demokrácija, akkor aszt a hejet fölosztották, s mindenkinek attak egy-egy három árat, hogy tuggyon oda lakást csinálni.” Bojér hejinél, Bojér hejire.

 

Bojér kurtéja (curte=udvarház, rom.): A földesúr egykori épületének a helye, a templomnál. „A bojér kurtéja az iskola hejin vót, s még egy nagy istálló hatvan marhának. Ez a bojér itt csak árendára tartotta a fődet Misziltől, a Tatár vejitől. Met mikor Petru Miszil e'vette a Tatár lejányát, akkor az adott egy darabot a leányának, még pedig éppen Pusztinát. De ő nem élte egy évet se, met egy zsidó vette ki ötévenként.” „Egészen a másoccori verekedésig (II. világháború) megvót a Bojér kurté. Ott vót a bojér palotája, no nem éppen palota, de nagyobb vót, mint a többi ház. S ez a bojér ittegyen csak árendára tartotta a fődet a Tatárnak a vejitől. S ez a zsidó, aki mindig öt évre vette ki a fődet, s kezelte ittegyen a mósiját (moşie=birtok, rom.) a bojérnak, aszonta neki: uram, micsinájjunk, met lebomlott a kurté. Vót a bojérnak ojan erdeje, hogy benne a cserefák, mint a derekam. A Kicsicserés s a Naccserés, úgy es hítták. S a bojér aszonta: haggyátok el aszt, me nem én neveltem. Haggyátok el. S ő vett a zállamtól plópokat (plop=nyírfa, rom.), s plópból tett talpat a házának s a házat újrajavíttatta, s az ő cserefáit nem vákta el. S negyvenötbe elvákták a zemberek, s egy lejt sem attak érte.” Bojér kurtéjánál, Bojér kurtéjához.

 

Cárinka ucca (Cárinka utca): A temető mellett balfelől, a falu szélén haladó utca. Cárinka uccájában, Cárinka uccájába.

 

Daniék híggya, Dani Mihály híggya: Dani Mihály háza előtt lévő híd. Daniék híggyánál, Daniék híggyához.

 

Deák háza: Az 1920-as években épült a helybeli kántor részére. Most üresen áll. Deák házánál, Deák házában, Deák házához.

 

Diszpenzár: (Dispensar=beteggondozó, rom.) A régi templom helyén lévő orvosi rendelő. Diszpenzárnál, Diszpenzárban, Diszpenzárhoz.

 

Felszeg: Lásd még: Fe'sőszer. A falu felső, hegyoldalon lévő része. Felszegben, Felszegbe.

 

Fenek: Tulajdonképpen az Aj, a falu legmélyebb és legrégibb része. „Amikor ezek a miheink Blegyestben meghallták, hogy Pusztinában kerekedett egy Magyar bojér, akkor azok kijöttek ide vagy harmincan azok a cséplők, s megszáltak itt a Fenekben.” Fenekben, Fenekbe.

 

Fe'sőrész (Felsőrész): Lásd még: Fe'sőszer. A falu felső, északnyugati része. Fe'sőrészben, Fe'sőrészbe.

 

Fe'sőszer (Felsőszer): Lásd még: Kűsőszer. A falu felső része. „Ha fe'menünk még a Fe'sőszerbe, akkor ottan nekijutunk a Pártyétnak.” Fe'sőszerben, Fe'sőszerbe.

 

Ferencgyörgyéké, Ferencgyörgy uccája (Ferenc György utcája): Utca a Felsőszerben. „A Ferencgyörgyéké esszeköti a Rozsgyörgy uccáját a Hegyi útval.” Ferencgyörgyékénél, Ferencgyörgyékéhez; Ferencgyörgy uccájában, Ferencgyörgy uccájába.

 

Gyurkapéteré: Gyurka Péterről elnevezett utca az Alsószerben. Gyurkapéterénél, Gyurkapéteréhez.

 

Gyurkapéterék híggya (Gyurka Péterék hídja): Híd Gyurka Péterék utcájában. „A Gyurkapéterék híggyán menen ki a kollektívnál.” Gyurkapéterék híggyánál, Gyurkapéterék híggyához.

 

Hegyi ucca (Hegyi utca): Utca a Felsőszerben, a Ferenc György utcáját köti össze a Rozs György utcájával. Hegyi uccában, Hegyi uccába.

 

Híd: Fahíd a temető mellett. Hídnál, Hídhoz.

 

Iskola: Lásd még: Régi iskola. 1916-ban építették az állam költségén. „Azelőtt a házaknál tanóltak a gyermekek, ha egy embernek a házában volt két odája (szoba, rom.), az egyikben lakódott, s a másikat kiatta. Két-három hejt es tanóltak a gyermekek. Régente nem szokták a ziskolába csapni (engedni) a gyermekeket, met kellett mennyenek marhát őrizni, etetni (legeltetni). Inkább fizettek a tanétónak valamit, egy oka (kiló) vajat vaj egy tyúkot, hogy engeggye el a gyermeket. Másképp büntették meg a zembert. A szomszédos Kömpényben (román falu) nem volt iskola, onnat es idejártak Pusztinába. A huszas évekbe csak két tanétó vót, most több mint tizenöt van. Tanétólakás nincs, a házaknál laknak.” A tanítás román nyelven folyik, anyanyelven történő oktatás csak az 1950-es évek első felében volt. Ma már Kultúrház. Iskolánál, Iskolában; Iskolához, Iskolába.

 

Iskolaucca (Iskola utca): A templom mögött az Iskolánál. Iskolauccában, Iskolauccába.

 

Izláz ucca (Izláz utca): Izlaz=legelő, rom. A templomnál balfelé ágazó utca külső részének a neve. Balra tőle van az Izláz. „Az Izláz ucca mejen ki az Izláz felé.” Izláz uccában, Izláz uccába.

 

Kenderesucca (Kenderes utca): A Kenderes nevű részen keresztülvezető utca a Tázlótól a Hídig. Kenderesuccában, Kenderesuccába.

 

Kicsijózsiék: „A Háromkeresztfához vezető úttól kijjebb, annak aszt montuk Kicsijózsiéknál ki. Kicsijózsi lakott abban a zuccában, s ott vót ki a zút.” Kicsijózsiéknál, Kicsijózsiékhoz.

 

Klétykúttya (Kléty kútja): Kút az Alsószerben. „Mincsak ki volt csapva a zutra. A Klétyek laktak ott s ők csinálták aszt a kutat.” Klétykúttyánál, Klétykúttyához.

 

Kollektív: A szövetkezet központja a falu alsó részén. „Ha jövünk bé Pusztinába Pörzsoj felől, s a Hídnál jobbra fordulunk, ott van a Kollektív.” Kollektívnél, Kollektívánál; Kollektívhez, Kollektívához.

 

Középszer: A falunak az a része, ahol a Templom van. Középszerben, Középszerbe.

 

Kultúrház: Lásd még: Régi iskola. Kultúrházban, Kultúrházba.

 

Kűsőrész (Külső rész): Lásd még: Kűsőszer. „Mü kűsőrészijek nem akartunk Pörzsojhoz tartozni.” Kűsőrészben, Kűsőrészbe.

 

Kűsőszer (Külső szer): Falurész az Izláz alatt, a templomtól északnyugatra. Kűsőszerben; Kűsőszerre, Kűsőszerbe.

 

Malmos uccája (Malmos utcája): Lásd még: Becepéterjózsi uccája. Malmos uccájában, Malmos uccájába.

 

Malom: A Malmos utcájában. „Tűzmalom vót, Becejánospéteré. Már a harmincas években megvót épülve, de ebben a világban lebontották.” Malomnál, Malomhoz; (amíg működött:) Malomban, Malomba.

 

Mezei ucca (Mezei utca): Ez az utca jött be a Tázlótól a Temetőhöz az új iskolánál. Mezei uccában, Mezei uccába.

 

Mórinc kúttya (Mórinc kútja): „Egy Mórinc István nevezetű csinyáta az A'sószeren.” Mórinc kúttyánál, Mórinc kúttyához.

 

Nagyiskola: A régi iskola, ami most kultúrotthon. „Pusztinán a Nagyiskola megvót a bojéroktól, s a tizenhati verekedés félbekapta.” Nagyiskolánál, Nagyiskolához.

 

Parókia: A Diszpenzár mellett a papok lakása. „Ez a mostani az e'ső verekedés után épült, azelött nem még lakott pap Pusztinán.” Parókiánál, Parókiához.

 

Páncélkúttya (Páncél kútja): „Egy Páncél nevű ember csinyáta a Fe'sőrészben. Régen kevés helyen vót a zéletbe kút, lássa mi most es az útba járunk ki vízétt. Ott aszt a kutat a tátám csinyáta vót, s onnat élünk most. Nemcsak én, ez a szomszéd es, a másik es, onnat élünk. De immá most sokan kesztek kutat csinyáni az élettyükben.” Páncél kúttyánál, Páncél kúttyához.

 

Páncérok híggya (Páncélok hídja): Híd a Felszegben a Páncél nevű család háza előtt. Páncérok híggyánál, Páncérok híggyához.

 

Pistukék híggya (Pistukék hídja): „Ott van a Pistukék híggya, mejik mejen fel, azon a zúton.” Pistukék híggyánál, Pistukék híggyához.

 

Régi iskola: Lásd még: Kultúrház, Nagyiskola. „A tizenhatos évekbe épült. Mikor édesapám ment katonának, az iskola tetejét akkor fették vót bé. Ma nem iskola, hanem kultúrház... kasza de kultúra.” Régi iskolánál, Régi iskolához.

 

Régi temető; Régi temetőhej: A hagyomány szerint a falu alapítását követően temetkeztek oda. Onnan valók a magyar feliratú sírkövek, amiknek képét Domokos Pál Péter közli az 1941-ben megjelent A moldvai magyarság című könyvében. A régi temető helyén részben szondák vannak, részben pedig házakat építettek. Az 1950-es évekig használták. Régi temetőnél, Régi temetőhöz.

 

Régi templom: A jelenlegi orvosi rendelő helyén volt. „Ez a régi templom vót a legelső templom Pusztinában. Mikor a ze'ső verekedés után e'rontottuk, tiszta fából vót építve. S abban a templomban, a fala alatt kaptunk münk pénzt, s egy kicsi csengettyűt, amire ezerhéccázkilencvennégy vót írva. A régi templom es István királyhoz vót szentelve.” Régi templomnál, Régi templomhoz.

 

Rózsgyőrék, Rózsgyőrgy uccája (Rózs György utcája): Utca a felsőszerben. Rózsgyőréknél, Rózsgyőrgy uccájában; Rózsgyőrgyékhez, Rózsgyőrgy uccájába.

 

Simókúttya (Simó kútja): Kút a falu szélén a Gyurkapéterék utcájában. Simókúttyánál, Simókúttyához.

 

Szőcsgyőrjánosék híggya (Szőcs György Jánosék hídja): Híd a falu szélén, ahol Pîrjol felől bejövünk Pusztinába. Szőcsgyőrjánosék híggyánál, Szőcsgyőrjánosék híggyához.

 

Szőcsgyőrjánosék kúttya (Szőcs György Jánosék kútja): „Ha mejünk Szőcsgyőrjánosék felé, ahol kimejen a zút a faluból, ot van ety kút. Aszt úgy nevesztük, hogy Szőcsgyőrjánosék kúttya, de régebben vót más neve es, met nem ők csánták.” Szőcsgyőrjánosék kúttyánál, Szőcsgyőrjánosék kúttyához.

 

Temető: A falutól a Tázló felé eső részen. Temetőben, Temetőbe.

 

Temetőucca, Temetői ucca (Temető utca): A Temető mellett húzódó utca neve. „Mellyik mejen bé a Temetőnél.” Temetőuccában, Temetői uccában; Temetőuccába, Temetői uccába.

 

Templom: A falu közepén álló arányos, jól elhelyezett épület ma Moldvában az egyetlen magyar templom, amelyik Szent István királyra van szentelve. Bár a templom alig több mint fél évszázada épült, különös története van. „A régi templomunkat a ze'ső verekedés után Bálint pap lerontotta. A mü templomunkat nem kellett lenne leboncsák, a papok kellett lenne véggyék, kellett lenne harcojjanak érte. Senki sem bontotta le, az állam nem nyúlt lenne hozzá, ha a papok le nem bontották lenne. Asztánd a harangokat el akarta adni az a pap. A kándelákat elatta, s mikor a harangokat es el akarta adni, akkor a zemberek elejibe álltak, s nem hatták.”
„A falu közepén vót a Sijér nevezetű bojér kurtéja, de a bojér nem élte. A szomszédok oda odacsapták a ludakat, pipéket, még a borjakat es. Tizennégy prezsina volt ott, egy negyed hiktár. S akkor az előbbcöri háború után a bojér árulni keszte. A mieink esszegyűltek, s aszt tanácsolták, hogy mijen jó fenn van, s mijen jó lenne oda templomot csináni. Megvették a bojértól templomfődnek. Asztán bé akartuk vót keríteni, de közbe kerekedett egyéb kőtés. Megvettünk egy régi házat a bojértól, leromboltuk s esszetörött... a sok pénzt elvesztettük.”
„A templomot ezerkilencszáztizennyócba kesztük vóna építeni. Vót egy Paszlaj nevű ember, ez esszegyűtötte a zembereket, s eltanácsolták hogy kell csináni. Úgy tanácsolták, hogy mindenki fizet huszonöt banit, s ha esszejő tíz-tizenöt lej, akkor kiteszik az ujságra, hogy keresünk egy ojan mérnököt, aki felépítené. Meg es lett. Két hét belétőtt, s akkor e'jött a mérnök, s Fülöp Sándorhoz igazították. Az aszt monta, hogy ne, mi akarnánk, hogy itt épíccsünk ety templomot, de nem tuggyuk hogy mi s hogy legyen. Akkor aszongya a mérnök: Van pénzetek? Essze vattok szervezkedve? - Még nem. - No - aszmongya -, akkor gyüsd össze a népet, válajszatok belőle tísz-tiszenöt embert, vezetőket, s annak legyen egy elnöke. Az meg legyen legalizálva, s a pénzt, amit esszegyűttök, tegyétek bé a bankba, s mikor ez kész lesz, akkor jelencsd. Ne az ujságba, met az drága, hanem egy lapon. Né, itt vagyok én s ez a címem.
Nem tőtt bele három-négy hónap, az vót tavaszon, s az emberek úty tettek, ahogy a mérnök mekhatta. A falut felosztották szektorokra, választottak komitét. Ki adott száz lejt, ki adott háromszázat, ki ötöt, úgyhogy haccászezer lejt gyütöttek essze. Bétették a bankba, s akkor megjelentette ez a Fülöp. E'jött a mérnök, meglátta, hogy mennyi a nép, s aszt monta: legyen jövőre es jó, egy ekkora szélességű, ekkora hosszúságú... ahogy ő tutta. S az ára lesz körülbelül egymillijó. Úgyhogy megvan a haccázezer lej, én fokhatok bele a munkába, két év mulva a kócsot a kezetekbe adom. Senki se kell, hogy egy lapát fődet es tovább tegyen innet. Mekszámította minden munkának... hogy hoz egy mestert. Jön három-négy ember, akik értenek hejza, s a többi munkájér fizet.
A pap addig nem szúrta a zujját oda. De akkor a pap kijött a nép közé s aszonta, hogy ne haggyák jóvá a mérnök tervét. Met ő es mektuggya a templomot csinyáni. Mét - aszongya - a mérnökkel tárgyaltok, mikor az ebből a pénzből legalább tizezer lejt tesz a zsebébe. S neki nem kell semmi s neki is ez az iskolája. S amikor véglegesen jóvá kellett volna hagyni, frakció keletkezett, s hát nem akarják itt es, túl es. Észreveszi eszt a mérnök, s kérdi, hogy mi a baj? Mongyák, hogy nincs szükségünk inzsenyérre, met van nekünk papunk, neki es az az iskolája. A mérnök akkor aszonta: Hát ez a hejzet? Akkor megmonta: Na idehalgassatok! Ahol a pap odaszúrta a zújját, ott soha templom nem lett. Nektek a pénzetek most már megvan, bevan tével a bankba, s én két esztendőre fogattam, hogy kész a templom. De ha úgy lesz, hogy a pap csinája nektek, aggya az isten, legyen öt esztendőre, de bisztos vagyok, hogy tíz év es eltelik, s nem lesz templomotok. S akkor a nép felduhatt, s elriasztották a mérnököt. Odaatták a papnak a pénzt, s az a pénz le egy baniig odalett. Semmi nem lett belőle.
S asztán még nekifogott, facsart a népből kéccáz-háromszáz lejt, s akkor már lépett el. Jött más, az fogott harangot venni, másegyebre. A legtöbbet még a Péter pap épített. 1937-ben keszte alapozni s nekifogott a zuj templomnak. Megvett valamejik faluban egy bojérlakást, hogy a templomot annak a téglájából épíccse fel. Onnan lehorták, s keszték meg az alapot. S beléöntötték a zalapjába, kik vótak akkor a zelőljárók, s a keresztapák, akik felavatták akkor a templomnak a zalapját. De ez a pap se épített többet a felinél. Ha a zemberek megszámították volna, mennyi pénzt esszeattak addig... nem egy templom lehetett volna, de tíz. S a tízből megvan csak egy. S a zemberek eszt tuggyák, de nem szólnak. S ha szóltak, a pap mindig kapott valakit, aki szembesíríti a másikkal. Hogy ne úgy legyen, ahogy a zemberek kévánnyák, hanem úgy, ahogy ő kévánta.”
A templom végül is az 1970-es évek végére lett készen. Mint a többi, Szent Istvánra szentelt moldvai katolikus templomot, az egyház ezt is át akarta szentelni, de a falu nem hagyta. Így a pusztinai templom oltárképén ma is Szent István király látható, amint a magyar koronát Mária felé nyújtva országát Boldogasszony oltalmába helyezi.
„Szentistán királyt mü tartottuk ezelőtt öt-hat évvel es (kb. 1980.) a születése napján, szeptember másodikán. Asztán átváltosztatták a halála napjára, augusztus tizenhatodikára, mikor Magyarország is tarcsa. Met ő akkor halt meg, az águsztnak tizenhatodik napján, s a huszadikán temették. De eszt zavarta az augusztus huszonhárom, amikor ugye fe'szabadítottak bennünket, s e'hoszták nekünk eszt a jó világot, s ez esszezavarta nekünk a bucsunkat. S mikor a papok látták, hogy mi van: egy rend munkás mejen dógozni, s egy rend marad otthon, akkor micsinyáltak? Aszonták, hogy szeptember e'ső vasárnapján legyen meg Szentestán bucsuja. De a tizenhatodiki halálát es innapoljuk.” Templomban, Templomnál; Templomba, Templomhoz.

 

Templom ucca (Templom utca): A templomtól jobbra vezető utca. Templom uccában, Templom uccába.

 

Tímárok uccája (Tímárok utcája): Utca a Felsőszerben. Tímár nevezetűek laktak ott. Tímárok uccájában, Tímárok uccájába.

 

Tyúkszer: A Felsőszerre mondták csúfolódásként, talán azért is, mert itt laktak a falu szegényebb családjai. Tyúkszerben, Tyúkszerbe.

 

Újiskola: Az állam építtette az 1960-as években. A falu alsó részén. Újiskolánál, Újiskolához.

 

Újrész: Lásd még: Újszer. A II. világháború után osztották ezeket a házhelyeket, főleg azok kezdtek itt építkezni, akiknek 1945-ben vissza kellett térniük a határról, mert nem tudtak áttelepülni Magyarországra. „Az e'ső verekedés előtt a hídon túl még nem vót ház, csak utána kesztek oda építkezni. Tizenhatig vót ety ház, asztán egy szegényember tizenhatba épített oda mégegyet, s lett kettő. Asztán nem es vót több negyvenötig. Akkor lecsapták a falut a Nagymartig. A nagymarton alól csak öt-hat ház van. Azok, akik ott laknak, azok a mezejiek, met ott laknak a mezőn le.”
„A másodcori verekedés után még akartak menni innet újabb családok Magyarországra, bisztatták es őket, hogy aggyanak el mindent, s addig attak el mindent, hogy asztán mekkéstek, s nem csapták át őket a grányicon. Tizenegy gazda jött vissza a grányicról, s nem vót hova mekszájjanak. S akkor a Mezőn, ahol a heje vót, oda csinyát házat. Met a faluban a házát elatta, s többé nem kapta vissza. S ha kell valami gyufa vagy egyéb, akkor közelebb Eszkorcén, mint Pusztina, vagy mennek átal Kicsiszalancba, mikor a Tázlón átal tud menni, met az es közelebb van.”
„Mikor negyvenöt után mekszaporodott a világ, akkor még attak ott hászhejeket.” Újrészen, Újrészbe.

 

Újszer: Az Újrész ritkábban használatos neve. Újszerben, Újszerbe.

 

Újtemető: Az ötvenes években volt itt egy sikertelen temetőlétesítési kísérlet, jó példaként arra, hogy egy falunak a célszerű belső fejlődés eredményeként, s nem pedig alkalmi rendeletek révén kell fejlődnie. „Az állam adott vót a zötvenes évekbe a hegytetőn, az Izlázon, a Csutakosba, ahol a zerdőt elvákták, ott attak vót fél hiktárt új temetőnek. No, a zemberek temetkezni kesztek vót, s e'temetkesztek vagy huszan, harmincan, nem többen, s akkor minden gödörbe víz kezdett jőni. Met ahogy a zerdőt e'vákták, az a víz, amit használt a zerdő, az mind odajött a gödrökbe. S mikor hírt kapott róla a népség, akkor az az alacsony falu, Kömpény (Câmpeni, szomszédos román falu), met az még alább van, akkor ezek arra jöttek rea, hogy hát a vizük nem tiszta, met a pusztinai temetőből áradzik. S akkor a hóttakat a vízbe kellett belétenni. Mert mikor kiásták a gödröt, más reggelre víz vót jővel. S akkor ki kellett vegyék eszket a halottakot onnét az új temetőből... béhoszták a régi temetőbe. A néptanács adott még egy ódalt a régi temető mellett, s a hóttakat odatették a széjjibe.” Újtemetőhöz, Újtemetőnél.

 

Zaj (Az Alj): Lásd még: Aj. Zajban, Zajba.